Először is fontos a fogalmakat tisztázni. A sokat emlegetett székely „borvíz” valójában szénsavas ásványvizet jelent, a székelyek ugyanis a vizet savanykás íze miatt a borhoz hasonlították. Székelyföld borvizekben különlegesen gazdag, itt található Románia ásványvízkészletének mintegy 40 százaléka. Ez annak köszönhető, hogy a térség hegyeire jellemző vulkáni utóműködés hatására még ma is nagy mennyiségű szén-dioxid gáz tör a felszínre, amely vízben feloldódva borvizet eredményez. A vizek összetétele rendkívül változatos, találhatók köztük sós, kénes és magas vastartalmú vízek is, sok közülük gyógyító hatású.
Borvíz Múzeum, Tusnád
Az ivókúrák mellett a borvíz felhasználásának sajátos módját jelentik a szabadtéri, úgynevezett „népi feredők”. Igazi székelyföldi kuriózumnak számítanak ezek az évszázados múltra visszatekintő fürdőhelyek, amelyek különösen Csíkban és Háromszékben fordulnak elő nagy számban. A borvízzel feltöltött, fadeszkákkal körbevett medencék általában kisméretűek, néha olyan picik, hogy csak lábáztatás céljára alkalmasak. A bennük lévő, sokszor látványosan fortyogó borvíz általában alacsony hőmérsékletű, de a pezsgés miatt gyakran nem érződik annyira hidegnek. A helybéliek – saját megfigyeléseik alapján – különböző betegségek gyógyítására használták a borvizes fürdőket, manapság pedig egyre fontosabb szerepet kapnak Székelyföld turisztikai arculatának alakításában.
Székelypetőfalvi fürdő
A kommunizmus idején leromlott fürdők egy részét az elmúlt években szépen felújították, egységesen sötétkék színű, „meseszerű” betűkkel megírt magyarázótáblákkal látták el őket, amelyekből sokat megtudhatunk a víz összetételéről és gyógyhatásáról. Gyakran előfordul, hogy szaunát is építenek a medencék mellé, amely után igazán jól esik a hideg ásványvízben megmártózni. A felújításokat sokszor fiatal önkéntesekből álló, jó hangulatú közösségekben, úgynevezett kalákákban végzik. Ilyenkor egy fürdő felújítását előre meghirdetik, és a résztvevők számára szállást, étkezést és munka után egyéb programokat is biztosítanak. Sajnos megfelelő gondozás hiányában gyakran előfordul, hogy a közelmúltban rendbe hozott fürdők néhány év alatt ismét az enyészetté válnak, miközben persze folyamatosan újítanak fel másokat. De nézzük csak, hol érdemes kezdeni a fürdőkkel való ismerkedést.
Kisbaconi Feredő
A mesebeli hangulatú fürdőt kevesen ismerik, pedig talán ez a legbájosabb látnivaló egész Bálványosfürdőn. Az erdő közepén, viszonylag kis területen, deszkákkal, kövekkel körbevett apró medencék alkotják (némelyik közülük alig nagyobb egy tócsánál), amelyekben nyolc különféle ásványvíz bugyog fel. A timsó tartalmú, szürkés vagy egyenesen tejfehér színű borvizek gyógyhatásúak, a legkülönbözőbb – szem, bőr, mozgásszervi, szív és érrendszeri – betegségek kezelésére alkalmasak. A források környékét 2015-ben igényesen rendbe hozták, apró utakat építettek, csinos magyarázótáblákat állítottak. A fürdőt Kézdivásárhely irányában, négyszáz méterrel a Grand Hotel Bálványos után, bal kéz felől, a kanyarban találjuk.
Apor lányok feredője, Bálványosfürdő
A misztikus hangulatú, erdei fürdők tekintetében a Csiszár fürdővel nehéz versenyre kelni Székelyföldön, ráadásul itt jó esély van rá, hogy fürdőző vendégekkel is találkozhassunk. A 19. század végi alapítójának, Csiszár Dénes szeszgyárosnak a nevét viselő fürdőt az alapító leszármazottai a közelmúltban visszavásároltak, és azóta komoly felújításokra került sor. Az Apor lányok feredőjéhez képest itt a medencék nagyobb méretűek, fürdésre-strandolásra sokkal jobban alkalmasak. Ha Bálványosfürdőn, a Vár Panzióval szemben állunk, jobb kéz felé, az országúttal párhuzamosan haladó úton induljunk el, és a kék kereszt jelzés mentén, elhagyatott villaépületek között körülbelül negyedóra alatt érünk fel a medencékhez. A két legérdekesebb medence a idegbetegségek kezelésére ajánlott, sötétbarna színű Csokoládés-medence, és a kisebb, erősen pezsgő, érrendszeri betegségekre, reumára kiváló hatással bíró Hammas-medence. A bugyogó fürdőkhöz sose hajoljunk közel, mert a felfelé áramló gázok mérgezőek.
A számtalan fürdő közül néhány érdekesebbet mindenképp érdemes még megemlíteni. Ilyen például a csíkszépvízi örmények kedvenc fürdője, a falujukhoz közel eső Cibrefürdő. A 2008-ban felújított, nyolcszög alakú medencét fák veszik körbe, a medence mellett egy patak csordogál, az összhatás rendkívül idilli. A fürdőhöz Csíkszentmihály felől lehet eljutni, autóval a falu végén kell leparkolni, majd a mezőn keresztül, egy kitáblázott szekérúton 20 perces sétával érhetjük el.
A nyírfák között megbúvó székelypetőfalvi népi fürdő is olyan, mint egy kis oázis a mező közepén. Kitűnő állapotban van, a habzón fortyogó medence mellett egy szaunát és egy piknikezésre alkalmas filagóriát is találunk. Imecsfalva felől érkezve, át kell menni a falun, és a falu után néhány száz méterre, jobb kéz felől a távolban nyírfák jelzik a fürdő helyét. Borszék szabadtéri fürdője az ismertebbek közé tartozik, a közelmúltban szépen kiépített Tündérkert Feredő egy nagyobb medencéből és bugyogó lábfürdőkből áll.
A székelyek történelmét és kultúráját kevesen ismerik Magyarországon, pedig egy székelyföldi utazás előtt mindenképp érdemes valamennyire tisztában lenni a legfontosabb eseményekkel, összefüggésekkel, a várhatóan előbukkanó történelmi nevekkel. A cikk segítségével könnyen elsajátíthatjuk az alapvető tudnivalókat! Honnan … Tovább
